Egy újabb nap

Már csak hármat kell aludni és otthon leszek ismét! Már nagyon várom, bár az utazástól ismét borsózik a hátam. Annyira macerás - bár, ha belegondolok, hogy mekkora távolságot mennyi idő alatt teszek meg...már nem is olyan vészes, de azért akkor is. Rájöttem, hogy a repüléssel a legnagyobb problémám a gépre való feljutás. Mit vihetek és mit nem, mit vehetek fel és mit nem (eddig minden alkalommal neki kellett vetkőznöm a kapunál, pedig nem is vagyok az a nagyon kiöltözős/felöltözős fajta); már azon gondolkoztam, hogy legközelebb sportosra veszem a figurát - sport cipő(sarok-probléma kilőve)+melegítő(öv-probléma megoldva). :D

Elmélyültem az internet világában újra, éppen felfedezem a Facebook adta lehetőségeket. Bár nagyon nem tetszett sokáig a gondolat, hogy még egy helyre regisztráljam magam, de - két nap ismeretség után :D - rá kellett jönnöm, hogy szimpatikus a dolog. Felfedeztem, hogy a google fióknak van blogolvasója is, ami nagyban megkönnyíti a dolgom, nem szükséges minden nap minden blogot végig"járnom" új bejegyzés után kutatva.

Készítettem oldalakat is, a legújabb kedvencem ilyen lett:

Felhasználtam: Vinnie Pearce-Pieces of me + ecsetek

Az idézetet haiku versek keresése közben találtam a Poet.hu-n, a szerzője Dr.Nagy Mihály. Pont a múltkor töprengtem az idő hihetetlenül gyors sebességén, így nagyon találónak tűnt a vers is...

Közben a Scrapbbok.hu-n jelentkeztem egy blogtrain felhívásra is (bővebb információ itt :D), amit Altalena-Brigi- tett közzé (szerintem mindannyian nagyon örülünk az ötletnek). Bár még sosem próbálkoztam készletet készíteni, de szeretem új dolgokban kipróbálni magam és ha már van blogom, miért ne? A határidő áprilisban 20, ami elég hosszú ahhoz, hogy egy mini kit-et csináljak, ötletem rengeteg van, magamat ismerve a megvalósítással nagyon sokat fogok szórakozni. :D